2018. ápr 16.

Érdemes Michelin csillagos éttermett is kipróbálni!

írta: MySentiment
Érdemes Michelin csillagos éttermett is kipróbálni!

Aki szokott étterembe járni, és nem sajnál 5000 – 10000 forintot fejenként, kipróbálhatja milyen Michelin csillagos étteremben enni. Annak érdemes ezt megtenni aki nem „zabálni” jár étterembe, hanem minőségi élményre vágyik – szerintem nem fog éhesen távozni.

A napokban én is ilyen próbát tartottam a Costes Downtown ebédjét kostoltam meg és nembántam meg. Már a belépés utáni pillanatokban éreztem, hogy különleges élményben lesz részem. Az ajtón belépve kedves pincér fogadott, aki levette kabátomat, azt a ruhatárban elhelyezte és az asztalhoz kísért. Rögtön jött kolléganője, aki köszöntött minket az étteremben.

Első kérdése ételallergiára vonatkozott. Amikor elmondtam, hogy csak gluténmentes ételeket fogyasztok biztosított, hogy odafigyelnek ne kerüljön glutén a nekem felszolgált ételekbe. Talán ez volt az első eset, hogy egy étteremben ezt rendelés előtt megkérdezték tőlem. Legtöbb helyen nekem kell kérni – illetve az étlapon kutatni, hogy mit tudok megenni.

A pincér ezután azt kérdezte mit fogunk inni, kérünk-e bort, pezsgőt. Napközben lévén vizet kértünk, amit széles mosollyal hozott ki. Sőt nem egy kisüveget, hanem - az étterem designjához illő edényben - egy kancsónyi vizet, amit közben újra is töltöttek.  Megszoktam már, hogy sokszor grimaszt kapok amikor egy étteremben alkoholos italt visszautasítok, de nem itt.

Egy újabb pincére hozta az étlapot, és miután tanulmányoztuk és az étlap letételével jeleztük, hogy választottunk ismét megjelent a rendelést felvenni. Az étlap igen egyszerű. A heti ebéd (üzleti) ajánlatban 3 elő- 3 fő étel és 3 desszert van. Ez menüben is kérhető (1-1 elő-, főétel és desszert). A menüből jól látszik mennyire átgondolt. Maga az étlap is tetszetős, az étterem arculatába illeszkedő. Annak ellenére, hogy heti ajánlatról van szó, az ételek felsorolása nem lóg le a papírról, nem kelt „gyorsan összedobott” benyomást. Mivel aznap még egy vacsoravendégség is várt, így csak egy főételt rendeltem – ami később megfontolt döntésnek bizonyult.

Hamarosan egy újabb pincér érkezett és jópofa előételt szolgált fel. A tojáshabból készült chipsekhez cukkini mártást kaptunk. Külön felhívta a figyelmet, hogy az én chipseimben rizsliszt van, tehát gluténmentes. 3 ilyen chips elfogyasztása után már kezdtem jól lakni.

Ekkor egy újabb pincér frissen sült zsemlét – természetesen nekem búzalisztmenteset – hozott, valamint kis fatálkákban lereszelt vajas parmezán, szintén lereszelt libazsír és olivaolaj érkezett. Nem csak a zsemlék voltak fantasztikusak, de a vaj, zsír, olaj is – annak ellenére, hogy sem vajat sem zsírokat nem szoktam kenyérhez enni mindent megkóstoltam a kis fa spatulákkal. Bár messze nem fogyasztottam el az összes zsemlét, ekkor már igazán nem voltam éhes.

Ezután érkezett a főétel: lazac zöldségekkel. A lazac éppen jó volt – még fényes rózsaszín. A filédarab alatt zöldségek voltak. Az első falat zöldségnél feltűnt, hogy a nagyon apróra vágott darabok között fél borsószemek voltak – ami így szokatlan, de nagyon jó ízvilágú köret élményt adott. És a lazac. Nagyon finom volt – nem volt sem hal (víz) íze, de túlfűszerezve sem.

Bár desszertet nem kértünk a főétel elfogyasztása után érkezett még desszert ízelítő. Ebből a pici kávékrémmel töltött csokoládé kosárkát emelném ki. A kávés krém ízéről nem tudok véleményt mondani, mert nem fogyasztok kávét, de a csokoládé és a kávé-csoki kombó is iszonyúan finom volt.

Sajnos a kulináris élmény így közel 1 óra után véget is ért – nem mintha még egy falat le tudott volna menni a torkomon. Az ételeken érződött, hogy nem csak gondosan voltak elkészítve, de hosszú kísérletezés eredménye – és minden bizonnyal pontos recept alapján precízen készülnek. Az ízekhez kiválóan alkalmazkodott a tálalás, az egyszerű – de minőségi – tányérokon mérnöki pontossággal, de művészi ötletességgel volt kivitelezve. Biztos vagyok benne ha ma ismét elmegyek ugyanezt az elrendezést kapom. Ezután a nap után számomra nem kérdés milyen alapon kapott Michelin csillagot az étterem, sőt az egész minősítés jelentését is megértettem.

Aznap a vacsoravendégségben nehezemre esett enni – nem csak azért mert már ebédnél megteltem, hanem mert nem akartam más ízekkel elfelejteni az ebéd kiváló ízvilágát. A Costes Downtown így természetesen felkerül nálam azon éttermek listájára, ahova a közeljövőben ismét ellátogatok, de ha lehetőségem adódik rá más nívós éttermet is kipróbálok.

Szólj hozzá