A vírus miatti vészhelyzet, kijárási korlátozás azt eredményezte, hogy egyik napról a másikra, felkészülés nélkül a gazdaság egész szektorai álltak le. Ez más gazdasági válságokhoz képest még nagyobb körbetartozás problémát indított el, mert a kis és közép vállalkozások zömének nincs megfelelő működő tőkéje akár csak egy havi költségeire sem – a nagyobbaknál pedig az adminisztráció akadozik, és ezért az amúgy is 30+ napos fizetési határidők csúsznak. Konkrétan tudok olyan vállalatról, ahol még papír alapú a számlák kezelése, de a teljes pénzügyi osztály hazaköltözött, home-officeból dolgozik, és a folyamatban levő számlák egy része az irodákban rekedt, és ezért csak a reklamációt követően kezdik el kezelni ezeket. Míg ez utóbbi szervezés kérdése, az előbbi probléma dominóként döntheti be vállalkozások sorát.

Bár látható, hogy az állam csak egy szűk keretnek akar jelenleg segíteni, de szerintem a körbetartozás állami kezelésével vállalkozások – és azon keresztül munkahelyek lennének megmenthetőek. Elgondolásom szerint a teljestett, de lejárt számlákat – amelyeknek az ellenértéke nem folyt be – elektronikusan be kellene jelenteni a NAV részére, aki adókötelezettség vagy munkabér kifizetés teljesítésére 100%-ban vagy kiutalásnál pl. 90-95%-ban beszámítva juthatna egy vállalkozás forráshoz, ha ő a kiszámlázott tétellel nem tartozik alvállalkozónak, szállítónak, munkavállalónak. A NAV pedig megkeresné a lánc következő szemét – azaz azt a vállalkozást aki nem teljesítette a számlát. Itt több eset állhat fent, vagy ez a vállalkozás a „végfelhasználó” – ebben az esetben a maradék készlet tulajdonjoga a NAV-ra szállna, vagy később adó jellegű tartozásként behajthatja ettől a cégtől a tartozást. Ha azonban ennek a társaságnak is tartoznak ezen tétellel kapcsolatban, akkor a NAV csak a két számla különbözetét kezelné az előbbiek szerint, a többit a láncban következő vállalkozásnál keresné a NAV.

Nyilván kezelni kellene a számlák ÁFA bevallását is – azokat esetleg az ÁFA beavallások helyett együtt kellene kezelni a tartozásokkal – és csak elszámolásban megjeleníteni a visszaigényelhető vagy befizetendő adót a folyószámlákon. Elképzelhető, hogy még egyéb adónemek is érintettek lehetnek – ezt nyilván szakembereknek kellene kidolgozni.

Úgy vélem, hogy bár ez a módszer nem csak rizikót, de effektív költséget is jelentene a költségvetésnek, de a körbetartozás láncban szereplő cégek nagy részének segíthetne, esetleg megmenthetné. A rendszer informatikai kidolgozása a már meglévő NAV rendszerek használatával könnyen megoldható lenne – kérdés persze, hogy fel tudná-e dolgozni a kérelmeket a NAV. Ez nagyban függ attól mennyire automatizálható a rendszer – és mennyire lehet gyorsan egy új szemléletet meghonosítani a szervezetnél – hiszen ez a helyi döntéshozóknak is merőben új dolog lenne.

Egyértelmű, hogy a gazdaságban nagy baj van, és csak összetett intézkedéscsomag lehet az amivel a probléma rövid és hosszútávú hatásai kezelhetőek. A körbetartozás csak egy a sok probléma közül, de olyan ami gyakorlatilag minden vállalkozást azonnal érint, ezért szükséges erre a problémára is megoldást találni.