A Bitcoin az árfolyam ingadozások ellenére népszerű de egyben a befektetési szakmát megosztó befektetési lehetőség. A növekvő árfolyam miatt vonzó azoknak is akik fizetne vele és befektetőknek is – pedig egy olyan deviza ami mögött nincs semmilyen árú, biztosíték, kormány. Talán az opciós befeketetési termékekhez hasonlít legjobban – mint a hitel kötvények amik a 2008-as globális válság elindításáért is felelősek voltak. (Pontosabban a felelősök azon bankárok voltak akik felelőtlenül kibocsátották és üzemeltették ezen pénzügyi eszközöket).

2008 előtt nem volt lehetséges pénzt utalni a világon bárhonnan bárhova egy közbenső cég, bank (és törvények, szabályok, kormányok) igénybevétele nélkül. Ekkor jött Satoshi Nakamoto – bár hogy valójában így hívják-e sohasem derült ki – és 9 oldalas leírást tett közzé majd ebből felépítette azt a rendszert ahol közvetlen pénz átutalás lehetséges személyek között. Ez lett a Bitcoin. Ez nem csak informatikailag de gazdaságilag is egy oriási lehetőség. Nem véletlen, hogy azóta sokan másolták, adaptálták a módszert – több hasonló, de egyenlőre nem ennyire ismert és sikeres elektronikus pénznem is megjelent. Az értékét az adja, hogy új bitcoint egyre nagyobb erőforrást igénylő informatikai eljárással lehet – „bányászattal” –előállítani. Összesen 21 millió Bitcoint lehet előűllítani és kb. 17 millió már ki is lett bányászva. Mivel minden négy évben feleződik a bányászható Bitcoinok száma, 2140-re készül el az összes Bitcoin. A kibányászott pénz tárolása egyszerű, könnyen átadható.

A Bitcoin tehát tartós (valószínűleg ugyanannyira mint az internet), nehezen hozzáférhető, hordozható (illetve könnyen átadható). A technikai jellege bankkártyára / bankszámlára hasonlít, de a függetlensége miatt olyan mint a készpénz – a pénzintézetek, hatóságok nem tudják nyomon követni, hogy kinél van, ki adott mennyit és kinek.

Ez utóbbi tulajdonsága miatt a kezdetekben biztosan – és részben biztosan mostanság is – nemzetközi szinten az illegális kifizetések kedvenc eszköze lett (és lesz) a Bitcoin. Ugyanakkor egyre növekszik is a bizalom az elektronikus devizák iránt. Akik bányásszák vagy tőzsdén veszik nagy üzleti lehetőégnek látják, látva az értékének növekedését a befektetési szakma is kezdi komolyan venni.

Mivel azonban egyik állam sem kontrollálja vagy tulajdonolja a Bitcoint az aranyra is hasonlít, ami a pénz őse, és ma is az egyik legbiztosabb értékörző eszköz.

A Bitcoin árfolyama (USD-ben) 0-ról indult, és az első nagy kiugrása 2013-ban volt amikor 250-ről 1100-re emelkedett. 2014-től mostanra pedig közel 20000-re. Egyre több kormány veti fel a Bitcoin témáját, hogy szabályozni szeretnék, ez utóbbi időben az árfolyam jelentős csökkenését majd visszakorrigálásához vezetett.

Ahhoz még tul alacsony a piaci összérték, hogy bármelyik ország jegybanki tartalékként alkalmazza, de a privát szféra már ráharapott. Azt gondolom, hogy először a diktatórikus államok fogják elismerni ezt a típusú devizát, mert ezzel még átláthatatlanabbá tehetik pénzügyeiket.

Az államok részéről a legnagyobb rizikót az USA viseli, mert ha országok a dollár helyett Bitcoint kezdenek tartalékolni az zuhanást eredményezhet az USA dollár árfolyamában. Kína ugyanakkor előnyben van, mivel a legtöbb Bitcoint ma ott bányásszák.

Mindez előrevetíti, hogy az USA vagy más országok kontroll alá próbálják majd vonni a Bitcoint. Az elmúlt pár hónap történései már erről szólnak – egyes országok hivatalosítják más országok tíltani kezdik.

Közép távon az érdeklődés és az állami közreműködés fent fogja tartani a Bitcoint és más rendszereket is. Biztosan lesznek az elmúlt hónapokhoz hasonló oriási árfolyam ingadozások is. Az biztos, hogy a technológia és az „államtalanság” koncepciója hosszú távra megmarad – valószínüleg majd egy több állam, pénzintézet és civil szervezet által szervezett értékét jobban örző és valamilyen pénzügyi háttérrel megtámogatott rendszer lesz az az elektronikus deviza ami életképes lesz. talán a Wikipédiához hasonló modell lesz életszerű. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy nemzetközi egyezmények is szabályozzák, de kormányoktól függetlennek is kell lennie. Addig azonban a Bitcoin és társai rizikós befektetés marad, és csak reménykedni lehet, hogy a 2008-as válság nem ismétlődik és a 2000-es internetes lufi kidurranáshoz hasonló esemény sem dönti romba a digitális devizákba vetett hitet.